Van-e még jelentősége a népi gondolatnak a 21. században, a posztmodern digitális korban? Úgy tűnik, igen, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2021 decemberében konferenciát is szervezett róla, az előadásokból pedig idén könyv született Novák Attila és Pap Milán szerkesztésében. A kötetet a téma egyik legavatottabb kutatója, Papp István nyitja, bepillantást engedve a dolog mibenlétébe, méghozzá Szabó Dezső felől értelmezve. Szerinte a népi gondolat az 1920-as évektől jelenik meg, a mozgalom viszont a harmincas évek elejétől a hatvanas évekig élt, utána már csak halvány árnyéka volt önmagának. Az egész Az elsodort falu 1919-es megjelenésével indult. Mint Papp megjegyzi: „a nép beemelése a politika sáncaiba voltaképpen az 1848 előtti liberális nacionalizmus hagyományait követte, s a nemzeteszme megújítására tett igen komoly kísérletként értékelhető”.
Kovács Gábor a népi mozgalmat nemzetközi kontextusban vizsgálja, és Bibó István tipológiáján töpreng, megállapítva, hogy a magyar népi mozgalom nem ugyanaz, mint az orosz narodnyik-, az észak-amerikai populista farmer- vagy épp a német völkischmozgalom.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Brüsszel háborúpárti politikája újabb aggasztó következményeket hordoz – derül ki a Mandiner Reakció legfrissebb adásából, ahol szakértők világítanak rá az uniós célok súlyos árnyoldalaira.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
A megkérdezettek döntő többsége kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról – derült ki a Századvég felméréséből.
Rendületlenül hirdette: országlakosok gyülekezetéből újra összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk. Koltay Gábor írása.
Lakóházak égtek, civilek sérültek meg.
Feltehetően ezt szerette volna megakadályozni a baloldali polgármester.
